Keresőmarketing

Hatékony, tartós üzletszerzés

A Google-ről

A Google Inc. (NASDAQ:GOOG és LSE:GGEA) egy nyilt jegyzésű Amerikai részvény társaság, bevételét web alapú internetes keresési szolgáltatásra épülő online (térkép szolgáltatás, irodai szolgáltatások, szociális háló üzelmetetésé, video megosztó rendszer működtetés, etc.) és mobil hirdetésekből szerzi. A Google központja a Googleplex Californiában, Mountain View-ban található. A vállalat, 2007 október 31-ei adatai szerint, 16805 teljes munkaidejű alkalmazottat foglalkoztatott, ami nem számít bele a Dow Jones, 2007 október 31-ei, ipari átlagába.
A Google-t, Larry Page és Sergey Brin, a Stanford Egyetemen töltött egyetemi éveik alatt alapították. A vállalatot zártkörűen működő társaságként 1998 szeptember 7-én jegyezték be. A Google első részvényjegyzése 2004-ben augusztus 19-én kezdődött és 1,68 milliárd USA dollárról nőtt 23 milliárd USA dollárra. Ezután kezdődött a Google növekedése új termékek fejlesztésével, akvizíciókkal és együttműködési megállapodásokkal. Környezettudatosság, emberbarátság és pozitív munkaerő kapcsolattal jellemezte több alkalommal is a Fortune Magazin #1 Best Place To Work kiadványában. A Google nem hivatalos szlogenje: „ne légy gonosz”. Ez nem mindig igaz a Google üzleti magatartására. Sok esetben történtek személyiségi, személyes, szerzői jogi, és szolgáltatásbeli hibák.

A Google Története

A Google 1996 januárban, két Ph.D diák által a Stanford Egyetemen, Kaliforniában kezdődött. Larry Page kutatásaként indult el a Google, akihez rövidesen Sergey Brin is csatlakozott. Azt feltételezték, hogy egy olyan webkereső amely a weboldalak közötti kapcsolatokat is elemezi, jobb eredményt ad majd egy keresésre, mint az akkori webkeresők. Ez a technika a weboldalakat, a weboldalakban egy keresési szabály megjelenésének száma alapján rangsorolta. Az ő webkeresőjük beceneve „BackRub”. Azért kapta ezt a nevet a webkereső, mert a backlinkek száma határozta meg a weboldalak fontossági sorrendjét. Egy másik kis webkereső a Rankdex hasonló stratégiát alkalmazott.

Az adott kulcsszókeresésnek a legmegfelelőbb találati rangsora meggyőződésük szerint az alapján alakul ki, hogy mely weboldalra mutat a legtöbb legrelevánsabb weboldal linkje. Page és Brin tanulmányaik alatt tesztelték állításukat és kitalálták a webkeresőjük alapját. Eredetileg ez a webkereső a Stanford Egyetem weboldalát használta a következő domain címmel google.stanford.edu . A google.com domain 1997 szeptember 15-én lett bejegyezve. A vállalatot Google Inc. néven 1998 szeptember 7-én jegyezték be egy barátjuk garázsában Kaliforniában a Menlo Parkban. A teljes kezdő befektetés majdnem elérte az 1,1 millió USA dollárt, beleértve Andy Bechtolsheim 100000USA dollár értékű csekkjét is. Aki a Sun Microsystems egyik alapító tagja.

1999 Márciusában a cég egy Palo Altoi irodába költözött, ahonnan sok más Silicon völgy beli cég is indult. Amint gyorsan két másikhelyet is kinőttek, a vállalat Mountain View-ban, 2003-ban egy épületkomplexumot kezdett lízingelni a Silicon Graphics (SGI)-tól. A cím Amphitheare Parkway 1600. Amióta a Silicon Graphics eladta az épületet, azóta Googleplexként vált ismertté (szójáték googolplex, az l-et a googol nulla követi). Az ingatlant a Google 319 millió USA dollárért vásárolta meg az SGI-től.
A növekvő internet felhaszálók közül a Google olyan internet felhasználókat vonzott magához, akik kedvelik az egyszerű dizájn kialakítást és egyszerű használhatóságot. Ezáltal lojalitásra sikerült ösztönöznie felhasználóit. A Google 2000-ben kezdte meg kulcssszavakra épülő hirdetési felületének értékesítését. A hirdetések szöveg alapúak voltak, hogy illeszkedjen a google kereső oldalának dizájnjába és növelje az oldal betöltődésének sebességét. A kulcsszavak árát az ajánlati ár és az átkattintási arány határozta meg, ami klikkenként 0.05 USA dollár-ról indult. Ezt a technikát elsőként a Goto.com találta ki, melyet később Overture Services-re neveztek át, mielőtt a Yahoo! felvásárolta volna. Melyet később a Yahoo átnevezett Yahoo! Search Marketing-re. Amíg sok dot-com rivális becsődölt az új Internetes piacon, addig a Google bevételnövelés generálásából termetesre növekedett.

A növekvő internet felhaszálók közül a Google olyan internet felhasználókat vonzott magához, akik kedvelik az egyszerű dizájn kialakítást és egyszerű használhatóságot. Ezáltal lojalitásra sikerült ösztönöznie felhasználóit. A Google 2000-ben kezdte meg kulcssszavakra épülő hirdetési felületének értékesítését. A hirdetések szöveg alapúak voltak, hogy illeszkedjen a google kereső oldalának dizájnjába és növelje az oldal betöltődésének sebességét. A kulcsszavak árát az ajánlati ár és az átkattintási arány határozta meg, ami klikkenként 0.05 USA dollár-ról indult. Ezt a technikát elsőként a Goto.com találta ki, melyet később Overture Services-re neveztek át, mielőtt a Yahoo! felvásárolta volna. Melyet később a Yahoo átnevezett Yahoo! Search Marketing-re. Amíg sok dot-com rivális becsődölt az új Internetes piacon, addig a Google bevételnövelés generálásából termetesre növekedett.

A Google név egy helyesírási hibából, a „googol” szóból származik ami 10 ^100-on-al hozható kapcsolatba, ez a szám ábrázolja azt a számot, ami esetén 1-et 100db nulla követi. Így találtákmeg a hétköznapi nyelvben használatos kifejezést a „google”-t, így került be 2006-ban a Merriam Webster Collegiate Dictionary-ban és az Oxford English Dictionary-ban, azzal a jelentéssel, hogy az Interneten információhoz jutni a Google keresővel lehet.

Szabadalommal védett Google mehanizmus, a PageRank 2001 szeptember 4-én indult, ami a keresési találatok közti relevancia meghatározását segítette. A szabadalom hivatalos jogutódja a Stanford Egyetem, aki mellett Lawrence Page-et, a fejlesztőjét is megnevezik.

Finanszírozás és kezdeti nyilvános közösségi ajánlat

A Google első konszolidálása Andy Bechtolsheim, a Sun Microsystems társ alapítójának közreműködésével történt. Ezt a céget 100000 USA dollárra biztosították be, ám ez a cég a mai napig nem létezik.Körülbelül 6 hónappal később egy sokkal nagyobb értékű konszolidálást jelentettek be, amibe fő befektetők fektettek be és váltak egymás riválisává. A két befektető a Kleiner Perkins Caufield&Byers és a Sequoia Capital.

A Google első nyilvános részvénykibocsátása 2004 augusztus 19-én történt 19605052 részvényt kínáltak 85 USA dollár áron. 14,142135(amire egy másik matematikai hivatkozás a √2 ≈ 1.4142135) így lett lebegtetett számítással a Google, 5,462917 az értékesítést követően. Az 1.67 milliár USA dollár értékű akvizíció, nyújtott a Googlenek piaci tőkésítést, több mint 23 milliárd USA dollár értékben a 271 millió értékű szavazattöbbség a Google kezében maradt. Sok Google alkalmazott vált azonnali részvény milliomossá. A Yahoo! A Google fő versenytársa szintén profitált a Google első részvény értékesítéséből, mert 2004 augusztus 9-én 8.4 millió részvényt birtokolt, 10 nappal a részvény értékesítés előtt.

A Google első nyilvános részvény értékesítése kiváló volt, a 700 USA dollárt 2007 október 31-én azonnal elérte. Köszönhetően a hirdetési piacon megszerzett erős értékesítési pozíciójának és az ingyenesen elérhető új szolgáltatásoknak, mint például a személyi számítógépekre telepíthető kereső funkciónak, a személyre szabható iGoogle weboldalnak. A részvény ár meredek emelkedésének oka az egyéni befektetőknek volt köszönhető, szemben a nagy befeketetési intézetekkel és befektetési alapokkal.

A vállalat részvény árfolyamát a NASDAQ tőzsdén az értékpapír szimbólum jelző alatt külön jelzik ki a GOOG részvénypapír név mellett. Ugyanígy külön helyet kapott a Google részvénye a London Stock Exchange-en is az értékpapír szimbólum kijelző alatt, itt a Google árfolyamát a GGEA részvény név mellett jelzik.

Növekedés

Annak ellenére, hogy a Google szolgáltatása és bevétele elsősorban a web tartalmakra épül, a Google mégis próbálkozik más piaci szegmensekben is. Úgy mint rádió, nyomtatott média. 2006 január 17-én a Google bejelentette, hogy felvásárolt egy rádiós média vásárló céget a „dMarc”-ot. A dMarc olyan automatizált rendszert működtet, aminek a segítségével, ügyfelei rádiókban hirdethetnek. Ez a rendszer segítette a Google-t abban, hogy niche hirdetési piacokat kössön össze. Mostanra lehetővé vált, hogy a felhasználók, különböző rádiócsatornákon online hirdetéseket indíthatnak. Ezzel egy időben a Google megkezdte tapasztalatgyűjtését az offline médiában, hirdetések értékesítését újságokba, magazinokba, például a Chicago Sun-Times-ba. Eleinte az újság eladatlan hirdetési felületeit töltötték fel hirdetéssel, azokat a részeket ahol az újság maga jelenteti meg saját hirdetéseit. A Google 2006 március 30-án került fel az S&P 500 listára. A listán a Burlington-t, egy vezető olaj vállalatot váltott le a Google, melyet a ConocoPhilips szerzett meg.

Akvizíciók

2001 óta a Google különféle kis induló vállalkozást vásárolt fel. Többnyire innovatív csapatokat és termékeket. Elsők között a Pyra Labs-et vásárolta meg, ők készítették a Bloggert. A Blogger egy weblog publikáló oldal, ami 1999-ben kezdte meg működését. Ennek az akvizícónak köszönhetően vált sok prémium szolgáltatás ingyenessé. A Pyra Labs-et eredetileg Evan Williams alakította ki, 2004-ben elhagyta a Googlet. A Google 2006-ban az Upstartle-t vásárolta fel. Az Upstartle, online szövegszerkesztő programot készített, a Writely-t. Ennek a terméknek a technológiáját használták fel a Google Docs & Spreadsheets esetében.

2006 februárban az Adaptive Path software vállalat a Measure Map nevezetű szoftverét értékesítette. Ami a Google egyik weblog statisztikai alkalmazása. Erre a szolgáltatásra való feliratkozás átmenetileg szünetel. Ennek a szolgáltatásnak az utolsó update-je 2006 április 6-án történt.

2006 végén a Google felvásárolt egy online video szolgáltatást nyújtó weboldalt, a YouTube-ot, 1,65 milliárd USA dollár-os vételáron. Nem sokkal később a Google 2006 október 31-én a wiki együttműködésre serkentő weboldalak fejlesztésében járatos cégének, a JotSpot-nak akvizícióját jelentette be.

2007 április 13-án a Google a DoubleClick akvizíciójáról kötött megállapodást. A megállapodás szerint 3.1 milliárd USA dollárért vásárolta meg a vállalatot.

2007 július 9-én a Google bejelentette, hogy egy üzenetküldéshez kapcsolódó biztonsági rendszert fejlesztő vállalkozással, a Postinivel döntő megállapodást kötött.

Együttműködések

A Google 2005-ben több együttműködést alakított ki állami szervezetekkel és vállalatokkal, hogy növelje a termelést és a szolgáltatások számát. Együttműködési megállapodást kötött a NASA Ames Research Center-el, egy 93000 négyzetméter-es iroda építéséről. Továbbá kutatásokról melyek nagyipari adatfeldolgozásokhoz, nanotechnológiához, osztott számítási kapacitáshoz és űr-vállalkozási iparághoz kapcsolódnnak. A Sun Microsystems-el is együttműködést kötött októberben a Google, annak érdekében, hogy segítsék és megosszák egymás között technológiájukat. A vállalat együttműködést kötött a Time Warner’s-el, és az AOL-el is, hogy együtt növeljék video kereső szolgáltatásukat.

Még ebben az évben a vállalat fő beruházóvá vált az új .mobi elsődleges domainek terén. Mely mobil eszközökhöz lett létre hozva, a Microsoft, Nokia, Ericsson és sok más vállalattal együttműködésben.